35.Megan!

Sziaaasztok!Remélem tetszeni fog ez a rész.Jó olvasást.
Puszi:Viki

10 perc szenvedés után már a lépcső tetején álltam most jött az,hogy hogy alszom és hol?Niall-nél nem aludhatok hisz nem tudna tőlem aludni úgyhogy a játékteremre esett a választásom,nagy nehezen átöltöztem és mindenféle tisztálkodási dolgomat elvégeztem utána próbálkoztam még csak az ágymegcsinálásával.
2 babzsákot akartam ágyként,de meglepetésemre Louis behozott egy matracot meg még egyet.
-Köszönöm-mondom neki hálás tekintettel-
-Szóra sem érdemes,amúgy itt alszom veled,mert mindig olyan jó beszélgető partner vagy és mindenre tudsz megoldást vagy,ha nem kitalálsz-
-Ne bókolj Louis ennek a háromnegyede nem igaz annyi igaz,hogy szeretek beszélgetni-
Mikor kényelmesen elhelyezkedtem kezdődhetett a kibeszélő show.
-Jó napot kívánok ez itt a kibeszélő show a házi gazda Megan Jules-mondja tévébe illően Louis-
-Üdvözlöm a nézőket a mai vendégünk Louis Tomlinson a One Directionből,Szia,Nos Boo Bear mi a gond?-megyek bele a játékba-
 -Sóval-és itt átvált komoly hangvételre és arcáról eltűnik a pajkosság és a gödröcskéi is eltűnnek,amit egy nagy sóhajtás követ-Tudod Eleanor és az én kapcsolatom megromlott és nagyon már semmi szenvedélyt nem érzek iránta,de még is fáj,hogy nincs nekem-
-Tudod Louis az évek során nagyon sok mindent tapasztaltam és azt kell,hogy mondjam,te nem vagy már szerelmes csak megszokásból van ez a hiányérzet-
Nem jött válasz.
-Louis,Loui,Luigi!-szólogatom különféle beceneveken,de csak egy tetetett horkolás a válasz,hozzá vágom az egyik párnám.
-Ezt most miért kellett?-játssza el a síró gyereket-
Majd egy perces néma csend követi a nevetésemet. A hátamra fordulok és becsukom a szemem egyszer csak arra leszek figyelmes,hogy Louis felkapott és egy fekete sapka van a fejére húzva amiben úgy néz ki mint egy rabló.
-Jó estét asszonyom ön a Lancelot rabló programot választotta avval,hogy megdobott egy párnával-mondja hivatalos hangvételben és rezzenéstelen arccal-
-Nos Lancelot,hova viszel?-
-Az titok-
A szobából kimentünk lerohant velem a lépcsőn ki a kertbe,majd a tulajdon két lábamon állhattam vagy is próbáltam.
-Louis segítenél?-érdeklődöm-
-Persze-mondja és belekarolok-Jobb,bal,jobb,bal-
-Louis nagyon fáj-nyöszörgöm-
Louis ismét az ölébe kapott és ki vitt az utcára,hálóingbe.
Majd egy negyedóra oda-vissza séta után már nem is fájt annyira a lábam.
Kezdődött a hülyéskedés,többször is felnevettem,hol ott csendben kellene lennem,mert a fiúknak holnap koncertjük van,apropó koncert.
-Louis,neked rég aludnod kéne-
-Bolond vagy,Harry-nek tényleg igaza volt te feltudod vidítani az embert-mondja és közben rám mosolyog-
-Tudod mikor te fent voltál akkor hívott az orvos és hát-mondja lehangolódva-
-Mi Louis,ne húzd az idegeim,mert tudod,hogy ezen az életem múlhat-váltok át komolyra-
-Azt mondta,hogy ideje kezdened a felépüléses izét-mondja és ekkor a mosolyra húzódik a szám ő pedig magához húz egy ölelésre-
Sírni tudnék örömömben,de sajnos aggaszt valami nem tudom,de nagyon zavar.Nem tudom megmagyarázni,hogy mi de nagyon zavar.
Visszamentünk a házba a lépcső közepén tarthattunk amikor a lépcső tetejéről valaki megköszörülte a hangját.Nagyon megijedtem annyira,hogy lezúgtam a lépcsőröl,de szerencsémre Lou elkapott.
-Ti mi a francot csináltok?-kérdezi Zayn a szemöldökét felhúzva-
-Semmit-mondom és tovább indulok a lépcsőn-
Louis és Zayn valamit még beszéltek,én addig is lefeküdtem.
Majd mikor felébredtem reggel a fiúk készülődtek már,megpróbálkoztam a reggeli elkészítésével.
-Megan most inkább ülj mert láb alatt vagy-mondja Niall-
A kanapé felé veszem az irányt.
-reggeli-üvölti el magát Niall-
Fel állok,de mikor az asztalhoz érek csak 5 teríték van,a fiúk leülnek az asztalhoz és tudomást sem véve rólam reggelizni kezdenek.Kénytelen vagyok magamnak megcsinálni a reggelit,ami egy kis hangzavarral járt.Mikor megettem a reggelimet,ami egy pohár vízből és egy vajas szendvicsből,amin volt sonka sajt és paradicsom,megettem elindultam öltözni.Hallottam,ahogyan a fiúk lerobognak a lépcsőn,siettem utánuk,de mankóval és begipszelt lábbal nem olyan gyors az ember mint képzelnétek.
-Segítsek?-kérdezi meg egy lágy,de még is erőteljes hang mögülem-
-Há-kezdtem bele,de nem tudtam végig mondani mert Harry felkapott és ölbe vitt ki a furgonhoz.
-Chh-szisszen fel Niall-
A koncert helyszínén a fiúk össze vissza rohangáltak,majd  jött a táncpróba Harry jól el szórakozott egyedül is ahogy elnéztem,de amikor Niall-re és Ashley-re vetettem egy pillantást.....
-De nem jól csinálod,majd megmutatom gyere mögém szorosan és fogd meg csípőm-mondja Niall-nek-
Niall szót fogad és szorosan hozzá támaszkodik majd rá helyezi a kezeit Ash csípőjére,a  "kislány" bepucsít és csípő körzésbe kezd,amit Niall is követ.A hangulat felforrósodott közöttük szerintem,ha még 2 percig folytatták volna,akkor azt csodálhattam volna,ahogy smárolnak.Nagyon kiakasztó volt ez végig nézni,a koncert valahogy más volt mint eddig enm tudom miért,de amikor a fiúk lejöttek a színpadról gratulálni akartam nekik,de Niall cska lesuhant mellettem és Ashley-hez szaladt.
-Nagyon ügyes voltál-mondja a falnak támaszkodó lánynak és miközben ezt mondta a két kezét a falnak támasztotta,de úgy hogy Ash feje közötte legyen,néha felnevettek majd egyszer csak csókolózni kezdtek,ledöbbentem csak álltam és könnyfátyol borította a szememet.
-Meg,Megan-rázogat meg valaki-
Körbe nézek és a játékterembe találom magam Louis kezével a vállamon.